Sosem került még ennyibe a családi nagybevásárlás – duplázódott a kenyér és a sajt ára

 

Augusztusban is 30 százalék fölötti éves áremelkedést mutat a Privátbankár Árkosár több mint 15 éve havi rendszerességgel elvégzett felmérése. Még soha nem fordult elő, hogy 30 ezer forint fölé kerüljön a családi nagybevásárlás átlagos ára, most ez is bekövetkezett. A sajt és a kenyér ára is megduplázódott egyetlen év alatt – összességében nehéz lenne azt mondani, hogy az árstopnak egy teljes bevásárlás árára lenne bármi érdemi hatása. 

 

 

A Privátbankár Árkosár felmérés-sorozat 15 évesnél is hosszabb történetében júliusban nőtt először 30 százalék fölé az éves árindex. A legfrissebb, augusztusi felmérés sem hozott sokkal szebb eredményt a vásárlók számára: továbbra is a lélektaninak is nevezhető 30 százalékos szint fölött van az éves áremelkedés mértéke a hazai hipermarketekben. Bár az éves árindex egy hajszállal alacsonyabb lett, mint júliusban, azonban az előző hónaphoz képest is emelkedtek az árak – ez pedig azt jelenti, hogy újabb történelmi csúcsra emelkedett a nagybevásárlás ellenértéke. Még sosem kellett átlagosan 30 ezer forintnál többet költenünk 30 termékből álló Árkosarunkra – egészen mostanáig.

Augusztus 2-án jártuk végig három hazai hipermarket-lánc egy-egy egységét. Ahogy bő 15 éve minden hónapban, most is azt vizsgáltuk, hogyan változott a családi nagybevásárlás ára – mennyivel kell többet fizetnünk 30 termékből álló minta-élelmiszerkosarunkért. Az Auchan, az Interspar és a Tesco üzleteit látogattuk meg ezúttal is. 

 

Ne lepődjön meg senki, ha durva inflációs adat érkezik – nem sokat ér az árstop

A legutóbbi KSH-inflációs adat a várakozásokat meghaladó ütemű, 11,7 százalékos áremelkedést jelzett, a kellemetlen meglepetést részben az élelmiszeráraknak a várakozásoknál lényegesen nagyobb áremelkedése okozta. Persze aki rendszeresen követi Árkosár-sorozatunkat, annak ez nem vagy csak kevéssé volt meglepő – a kilátások pedig ezen a téren továbbra sem túl fényesek. A következő időszakban az élelmiszerek árának növekedése mellett az augusztustól életbe lépett rezsinövelés és az üzemanyagárstop szintén már hatályban lévő szűkítése dobhatja meg még inkább az inflációs rátát. Ez utóbbi két tényező ráadásul szintén növeli majd az élelmiszerárakat is, hiszen a termelési lánc számos pontján növekvő költséget jelent majd a szereplőknek, márpedig ezt kivétel nélkül mindig a végfogyasztók fizetik meg – ne legyen illúziónk, nem lesz ez most sem másképp. 

Ezt a hatást lenne hivatott mérsékelni az élelmiszerárstop intézménye, ám – ahogyan arra már korábban is rávilágítottunk – ez az intézkedés erre a jelenlegi formában gyakorlatilag teljesen alkalmatlan. Felmérésünk során most is azt tapasztaltuk, hogy az érintett néhány terméket továbbra is a rendelkezésnek megfelelően a tavaly októberi szinten tartják az áruházak, arra azonban senkinek semmiféle rálátása sincs (és nem is lehet), hogy az érintett termékeken keletkező veszteségeket hogyan és milyen mértékben terítik szét a teljes kínálat többi elemén az üzletek. 

Az árstoppal érintett termékekre korlátozást vezettek be az üzletek, nem vehetünk akármennyi étolajat, cukrot, lisztet, tejet, csirkehúst – még így is előfordul azonban, hogy egyes termékekből ideiglenes készlethiány lép fel. Ottjártunkkor az egyik áruházban az árstopos „sima” csirkemellfiléből egyáltalán nem lehetett kapni sem a húspultban, sem a hűtőkben, csak a drágább, kockázott/csíkozott változat volt kapható a hűtőben, és persze a még drágább, bio- illetve egy sztárséffel reklámozott „tanyasi” változatból vehettünk volna csirkehúst. (Érdekesség, hogy egyes állatmenhelyeken a korlátozásnak köszönhetően már a csirkefarhát lett a az egyik legnagyobb érték – mivel nem vásárolhatnak annyit, amennyire szükségük van, a látogatóktól jutalomfalat vagy állateledel helyett ezt kérnek adományként.)

Az árstop mindenesetre október 1-jéig várhatóan érvényben marad; hatása ugyan erőteljesen megkérdőjelezhető, de a kivezetés módjától függően szűk két hónap múlva egy komolyabb bespájzolási rohamra felkészülhetnek az üzletek ezekből a termékekből. Ez persze elmarad, ha ismét meghosszabbítják az árstopot – erre is van esély, a kormányzatnak ugyanis némi, elhanyagolható (illetve más termékeken busásan beérkező) áfabevétel-kiesésen kívül gyakorlatilag nem telik semmibe fenntartani.

 

Harmincezer fölött, bő harminc százalékkal drágábban

Ami a legfrissebb számokat illeti: a három áruház közül az előző hónaphoz képest az Auchanban 0,8 százalékkal olcsóbb lett augusztusra, az Interspar 0,6 százalékkal drágább, a Tesco pedig 1,8 százalékkal kért most többet az Árkosárért, mint júliusban. Összességében az átlagos havi áremelkedés így 0,6 százalékos lett. A 171 forintos emelkedés éppen elegendő volt ahhoz, hogy a Privátbankár Árkosár ellenértéke – ha csak egy hajszállal is, de – átlépje a 30 ezer forintos lélektani határt, történelmünk során most először.

Összességében átlagosan 30 034 forintba került a családi nagybevásárlás augusztusban a hazai hipermarketekben.

 

 

 

Ez akkor igazán fájdalmas, ha hozzátesszük, hogy egy évvel ezelőtt, 2022 augusztusában még 23 ezer forint is elég volt ugyanerre a 30 termékre. Ennél most 7 132 forinttal többet kell leszurkolnunk a kasszánál.

Az éves áremelkedés mértéke 31,1 százalékos lett.

 

 

Ezért nem egyetlen áruház felelős, hanem ez az általános trend: az Auchan 24 százalékot emelt tavalyi árain, a Tesco 33,3-at, az Interspar pedig 35,9-et, így lett az átlagos áremelkedés 31,1 százalékos.

 

Nem könnyű spórolni

Számos terméknél bőven elértük azt a szintet, ami már egy közepes jövedelmű fogyasztót is az olcsóbb, adott esetben sajátmárkás áruk felé terel. Az Árkosárban természetesen nem cserélünk le semmit, maradunk a 15 éve meghatározott referenciatermékeknél, így követhető nyomon az árváltozás folyamata. Ha pedig az Árkosárban szereplő termék kiszerelése változik (tehát például az 500 grammos csomagolású termék 400 grammosra „zsugorodik”), azt természetesen áremelésként vesszük figyelembe.

 

 

A spórolás egyik módja az áruház-választás: a legolcsóbb és a legdrágább áruház között most valamivel nagyobb a különbség, mint az elmúlt időszakban megszokhattuk – 13,6 százalék, mintegy 3 775 forint. Továbbra is számos akciót hirdetnek az áruházak azoknak, akik belépnek hűségprogramjaikba – kezd ebbe az irányba tolódni az akciózás. Emellett a Tesco „nyugdíjas keddjéhez” hasonló akciók is egyre nagyobb jelentőséggel bírhatnak a jövőben (amihez egyébként szintén hűségprogram-résztvevőnek is kell lenni).

Azt is meg lehet próbálni, hogy mindent ott veszünk meg, ahol a legolcsóbban adják – így 26 506 forint lenne a számla végösszege. Bár mindig hangsúlyozzuk, hogy ehhez komolyabb utánajárás és logisztikai bravúr szükséges, lassan ott tartunk az árszínvonalban, hogy ezt is érdemes lehet fontolóra venni…

 

Mi lett olcsóbb? Mi drágult?

A jó hírek listája ezúttal is meglehetősen rövid – érdemi árcsökkenést havi szinten találunk csak, leginkább a zöldség-gyümölcs osztályon. 23 százalékkal olcsóbb most az alma, mint egy hónapja, 15 százalékkal kerül kevesebbe a krumpli, 12,6 százalékkal pedig a banán. Emellett a narancslét akciózták le most 12 százalékkal júliushoz képest. 11 százalékkal drágább lett egyetlen hónap alatt az árstopon kívül eső UHT-tej, 12 százalékkal a kávé és a tea, 13 százalékkal a tejföl és a csokoládé. A legnagyobb drágulást egy hónap alatt a jeges teánál mértük, ez 30 százalékkal többe kerül augusztusban, mint júliusban.

Egy év alatt érdemi árcsökkenést nem mértünk szinte sehol – egyes árstopos termékek kerülnek kicsit kevesebbe, mint egy éve (a csirkemell és a cukor nagyjából 3 százalékkal olcsóbb most). 

A legdurvább áremelkedést a sajtnál mértük: 114 százalékkal ugrott az ár egy év alatt, tehát több kétszer annyiba kerül most, mint egy éve. A kenyér ára is duplázódott, 102 százalékkal emelkedett tavaly augusztushoz képest.

A dobogóra a krumpli került még fel 93 százalékos áremelkedéssel, a margarin ára pedig 92 százalékot emelkedett. A 30 százalékot meghaladó mértékben dráguló termékek listájára sajnos a teljes kosár több mint fele felkerült:

 

 

Havi legolcsóbbak

Ezúttal is választottunk három terméket, és megvizsgáltuk, hogy – az Árkosár általános módszertanától eltérve – márkára és minőségre való tekintet nélkül hol lehet őket a legolcsóbban beszerezni.

A túró nem szerepel az Árkosárban, olvasóink azonban jelezték, hogy – más tejtermékekhez hasonlóan – ez is kiemelkedően drágult az utóbbi időszakban. Bár az összehasonlításhoz nem áll rendelkezésünkre adat, az jól látszik, hogy valóban drága élelmiszer lett a túró: a zsírszegény/félzsíros változat még a legolcsóbb helyen is 1369 forintba kerül kilónként – ez az Auchanban fellelhető Realnature túró ára volt. Az Intersparban kilónként 1464 forint volt a Magyar félzsíros túró, a Tesco sajátmárkásáért pedig kilónként 1498 forintot kértek el.

Az aszály félelmetes dolgokat művelt a kukoricával, a termés idén töredéke lesz a korábbi években megszokottnak. Egy cső magyar kukoricát a Tescóban 165 forintért kínáltak ottjártunkkor, az Auchanban 199 forintért kínálták. Az Intersparban épp nem árultak kukoricát, a mérlegből kiolvasható adatok szerint ha lett volna, 229 forintot kértek volna érte.

Őszibarackot is kerestünk, a legolcsóbban a Tescóban találtunk, 599 forintba került kilója, származási helyét nem tudtuk megállapítani. Az Interspar 699 forintért adott egy kiló görög barackot, az Auchanban a magyar termés kilója volt a legolcsóbb 799 forintért.

 

Forrás: privatbankar.hu