Innovatív technológiák a biztonságos tej szolgálatában

A Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet és a Természettudományi Kutatóközpont 2022. június 17-én SAFEMILK „Innovative technology in milk safety” – „Innovatív technológiák a biztonságos tej szolgálatában” címmel közös projekt rendezvényt szervezett. A rendezvény a H2020 MSCA RISE No. 101007299 számú európai uniós kutatási és innovációs kutatócsere projekt támogatásával valósult meg. A rendezvény célja az élelmiszerbiztonsági szempontból kiemelt fontosságú szennyezők (antibiotikumok, patogén mikroorganizmusok) meghatározására alkalmas módszerek és innovációk bemutatása volt. Neves külföldi és hazai előadók számoltak be a technológiai fejlesztések nyújtotta újdonságokról és a lehetséges alkalmazásokról.

Az antibiotikumok humán- és állatgyógyászati terápiákban alkalmazott széleskörű és túlzott használata antibiotikum-rezisztencia kialakulásához vezet. Az egészségügyi problémákon túl az antibiotikum-maradványok jelenléte hatással van a különféle tejipari technológiai folyamatokra. A savanyú tejtermékek, az oltós alvasztású, érlelt sajtok, valamint savas és vegyes alvasztású sajtok gyártása során a nyerstejben jelenlévő antibiotikum-maradványok a starterkultúrák gátlásával megzavarhatják a fermentációs folyamatokat. A Magyar Élelmiszerkönyv (Codex Alimentarius Hungaricus), valamint a nemzetközi szabványoknak (MSZ EN ISO 13969) megfelelően, a nyerstejből az antibiotikum-maradványok kimutatására a Delvotest® SP-NT, vagy ahhoz hasonló mikrobiológiai tesztet írják elő. Ez a teszt költséghatékony, gyors és könnyen végrehajtható. Ugyanakkor a kromatográfiás technikák nagyobb specifikusságot és pontosságot mutatnak, ellenben időigényes minta előkészítést, nehezebben beszerezhető műszereket és jól képzett személyzetet igényelnek. Az antibiotikum maradványokat kimutató LFT alapú (lateral flow immunochromatographic assay) gyorstesztek megjelentek már a piacon, azonban ezek kimutatási határértéke sok esetben eltér az Európai Uniós szabályzás által meghatározott értékektől.

A tej és így a tejtermékek is kiváló tápanyagforrásként szolgálnak, mind a hasznos és mind a patogén mikroorganizmusok számára. A tejben leggyakrabban előforduló patogén mikroorganizmusok a Listeria, a Salmonella, az Escherichia coli és a Campylobacter fajok. A Listeria spp. az egyik legveszélyesebb patogén mikroorganizmus csoport. A Listeria spp. kvantitatív és kvalitatív meghatározása tejből és tejtermékekből kulcsszerepet játszik az egészségvédelemben. Különböző módszerek (számbeli meghatározás és jelenlét/hiány vizsgálat) állnak rendelkezésre, mint pl. lemeztenyésztes módszerek (ISO 11290-1; ISO 11290-2), ELISA elvű vizsgálatok (Biomérieux VIDAS LIS; Biomérieux VIDAS LMO2) és valós idejű PCR módszerek (Eurofins BACGene Listeria spp, Eurofins BACGene Listeria monocytogenes).

Annak ellenére, hogy a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet Kutató-Élelmiszervizsgáló és Nyerstej Minősítő Laboratóriuma akkreditáltan végzi többek között a fenti vizsgálatokat is, a tejipari innovációk megkövetelik a jelenlegi vizsgálati módszerek folyamatos felülvizsgálatát és fejlesztését az ipar számára.

A projekt rendezvény során jelenleg elérhető jellemzően használt vizsgálati módszerek mellett, molekuláris biológiai és műszerfejlesztési újdonságok is bemutatásra kerültek. A legújabb módszerek fejlesztési irányai a mérés pontosságának (precizitás, ismételhetőség), a módszerek egyéb teljesítmény jellemzőinek (specifikusságának, kimutatási határ) javítása, valamint a mérés időigényének csökkentése és a költséghatékonyság növelése. Az ELISA módszer elvén, de a mesterséges antitestnek is nevezett, úgynevezett aptamerek alkalmazásával készülő immunoszenzorok a specifikus kölcsönhatások érzékelésére alkalmas felületek kialakítását egyszerűbbé és költséghatékonyabbá teszik. Elektrokémiai változók érzékelésén, rezgőkvarcok frekvencia eltolódásának mérésén, valamint speciális optikai módszereken (például reflektancia spektroszkópián) alapuló módszerek a folyamatos monitorozási feladatokat ellátó mérőeszközök kialakítását teszik lehetővé. Az érzékelők miniatürizálásával, a papír alapú mikrofluidikai eszközök, 3D nyomtatott vagy fröccsöntött konstrukciók alkalmazásával a mérési költségek tovább csökkenthetőek.

A 2025. évben befejeződő projekt időtartama alatt az ipari és akadémiai partnerek között megvalósuló folyamatos nemzetközi kutató- és tudáscsere (Magyarország, Szlovákia, Görögország, USA, Kanada) lehetőséget nyújt valóban innovatív és az ipar számára gazdaságilag is hasznosuló fejlesztések megvalósulására, amelyek segítségével fontos lépést tehetünk egy egészségesebb és fenntarthatóbb élelmiszeripar felé.

Szerzők: MTKI Kft. – ELKH Természettudományi Kutatóközpont

forrás: mtki.hu