Növényi vagy állati fehérjék? Melyik a jobb?
A napi fehérjefogyasztás fontos az általános egészség szempontjából. A fehérjék többek között olyan alapvető folyamatokhoz szükségesek, mint az immunrendszer működése, a sejtekben lejátszódó folyamatok, a sejtek szerkezetének kialakulása és növekedése. Ezért elengedhetetlen, hogy naponta elegendő mennyiségű fehérjét fogyassz.
A fehérjék számos élelmiszerforrásból, többek között növényekből és állatokból nyerhetőek. Egyesek azt állítják, hogy a fehérje forrása nem számít, egyaránt lehet akár állati vagy növényi eredetű. Mások pedig azon a véleményen vannak, hogy az egyik fehérjeforrás jobb, mint a másik.
Ebben a cikkben összehasonlítjuk az állati és növényi eredetű fehérjéket.
1.) Eltérő aminosav tartalom
A fehérjék aminosavakból épülnek fel, viszont a különböző fehérjeforrások különböző mennyiségű és típusú aminosavakat tartalmaznak. Az emberi szervezet körülbelül 20 különböző aminosavat használ fel a fehérjék felépítéséhez. Néhány aminosavat a szervezet maga is képes előállítani, de kilencet – az úgynevezett esszenciális aminosavakat – a táplálkozással kell bevinnünk a szervezetünkbe.
A különböző fehérjeforrások nagymértékben eltérhetnek a bennük megtalálható aminosavak tekintetében. Általában az állati fehérjéket teljes értékű fehérjéknek nevezik, ami azt jelenti, hogy mind a kilenc esszenciális aminosavat tartalmazzák.
Míg egyes növényi fehérjék, köztük a borsófehérje és a szójabab szintén teljes értékű fehérjeforrások, sok más növényi élelmiszer viszont nem számít teljes értékű fehérjének. Ez azt jelenti, hogy az olyan növények, mint a bab, a földimogyoró és a búza alapvetően fehérjében gazdagok, de hiányzik belőlük egy vagy több esszenciális aminosav. Azonban ezeket a nem teljes spektrumú növényi fehérjeforrásokat könnyen kombinálhatod, hogy kielégítsd a szervezeted szükségleteit.
A mogyoróvajas szendvics például egy olyan jó kombináció, amely végeredményben teljes értékű fehérjeforrást eredményez. Míg a kenyérkészítéshez használt búza alacsony lizin aminosav tartalmú, addig a földimogyoró épp gazdag benne, így teljes értékű fehérje snacket készíthetsz belőle.
Fontos, hogyha vegetáriánus vagy vegán étrendet folytatsz, akkor többféle növényi fehérjeforrást fogyassz, hogy biztosítsd az összes esszenciális aminosav bevitelét.
2.) Állati és növényi fehérjeforrások
A teljes értékű fehérjeforrások tehát állati és növényi formában is rendelkezésre állnak.
-> Állati fehérjeforrások
Az állati fehérjeforrások általában más fontos tápanyagokat is tartalmaznak a fehérjék mellett, többek között B12-vitamint, valamint a vas egy típusát, a hem-vasat. A hem-vas könnyebben felszívódik, mint a növényi élelmiszerekben található vas, amelyet nem hem-vasnak nevezünk.
Állati fehérjékben gazdag források:
- tojás
- halak és tenger gyümölcsei
- sovány hús
- baromfi
- vadhús
- tejtermékek, például tej, joghurt és sajt
Ne feledd, hogy egyes állati fehérjék kevésbé táplálóak, mint mások. Az ultrafeldolgozással készült állati termékeknek, mint például a hot dog és a gyorsétkezdékben kapható ételek, magas az egészségtelen zsír és a nátrium tartalma, és nem ideálisak az általános egészség szempontjából. Ezek helyett inkább a tápláló, kevésbé feldolgozott állati eredetű fehérjeforrásokat, például egész tojást, csirkét, pulykát, lazacot, vagy kagylót fogyaszd.
-> Növényi fehérjeforrások
Számos növényi fehérjeforrás létezik, például:
- bab
- diófélék
- hüvelyesek
- szójatermékek, mint a tofu, a tempeh és az edamame bab
- hajdina
- quinoa
- búza
- vadrizs
- táplálkozási élesztő
- chia magok
- kendermag
- spirulina
A quinoa, a hajdina, a spirulina, a szójabab, a táplálkozási élesztő, a chia mag és a kendermag mind a kilenc esszenciális aminosavat tartalmazzák, vagyis teljes értékű fehérjeforrások. Más növényi fehérjeforrások, mint például a bab, a diófélék, a hüvelyesek, a búza és a vadrizs bizonyos aminosav szintje vagy túl alacsony vagy teljesen hiányzik belőlük egy vagy több esszenciális aminosav.
Mivel azonban a növényi élelmiszerek különböző aminosavakat tartalmaznak különböző mennyiségben, az összes esszenciális aminosav bevitele a kizárólag növényi alapú étrenddel is megoldható, csak egy kicsit több odafigyelést igényel. A változatos táplálkozás és az egymást kiegészítő növényi fehérjék kombinálása – mint például a korábban említett mogyoróvajas szendvics – biztosítja, hogy az összes esszenciális aminosavhoz hozzájuttasd a szervezeted. Remek kombináció továbbá például a humusz pitával, illetve a rizs vagy a tésztasaláta babbal.
3.) Az állati és növényi fehérjék egészségügyi előnyei és hátrányai
Növényi fehérjék fogyasztásához számos egészségügyi előny kapcsolódhat. A magas növényi fehérjetartalmú étrend összefüggésbe hozható a szívbetegségek, a cukorbetegség, valamint az elhízás alacsonyabb kockázatával.
A növényi alapú táplálkozást a vérnyomás jelentős csökkenésével hozták összefüggésbe az állati fehérjében gazdag étrenddel összehasonlítva. Számos tanulmány1* rámutat továbbá arra a tényre, hogy a vegetáriánus étrendet követőknek általában alacsonyabb a testsúlyuk, alacsonyabb a koleszterinszintjük, és kisebb a stroke, a rák és a szívbetegség okozta halálozás kockázata, mint a húst fogyasztó embereké.
Azonban nem minden növényi alapú étrend egyforma, és nem minden növényi táplálék feltétlenül előnyös a szív egészsége szempontjából. Egy tanulmány2* a tápláló növényi élelmiszerekben, például teljes kiőrlésű gabonafélékben, zöldségekben, diófélékben és magvakban gazdag növényi alapú étrendet alacsonyabb szívbetegségi kockázattal hozta összefüggésbe. Ugyanakkor a kevésbé tápláló források, például sült zöldségekben és finomított gabonafélékben gazdag növényi alapú étrend magasabb kockázattal járt együtt.
A növényi alapú étrend előnyös lehet a vércukorszint-szabályozás szempontjából is. Számos megfigyelésen alapuló vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a vegetáriánus vagy vegán étrendek előnyösek lehetnek a 2-es típusú cukorbetegség megelőzésében és kezelésében egyaránt. A tápanyagban gazdag növényi élelmiszerekben, például teljes kiőrlésű gabonafélékben, gyümölcsökben, zöldségekben, diófélékben, hüvelyesekben és növényi olajokban gazdag étrend különösen a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának jelentősen csökkenthető kockázatával jár együtt.
Bár ezek az eredmények ígéretesek, nem bizonyítják, hogy ezek az egészségügyi előnyök egyértelműen az állati fehérjeforrások teljes kiiktatására vezethetőek vissza. Ugyanolyan valószínű, hogy az eredmények a tápláló növényi élelmiszerek általában véve fokozott fogyasztásának köszönhető.
Ugyannakkor bizonyos állati fehérjeforrások is összefüggésbe hozhatóak a szívbetegségek kockázatának csökkenésével, a koleszterinszint javulásával és az izomtömeg növekedésével. A rendszeres halfogyasztás például számos egészségügyi előnnyel, többek között a kognitív leépülés és a szívbetegségek alacsonyabb arányával, vagy a sovány izomtömeg növekedésével és a korral járó izomvesztés csökkenésével hozható összefüggésbe.
Bár a vörös hús teljes értékű fehérjeforrás, számos megfigyelésen alapuló tanulmány a vörös hús fogyasztását a szívbetegségek és a stroke fokozott kockázatával hozta összefüggésbe. Egyes kutatók szerint ezek a káros egészségügyi hatások nem általában véve a vöröshússal, hanem inkább kifejezetten a feldolgozott vöröshússal hozhatóak összefüggésbe.
Egy nemrégiben készült áttekintés3* például megállapította, hogy a vörös hús nem növeli a szívbetegségek kockázatát, ha betartjuk az az ajánlott adagot. Egy másik tanulmány4* szerint a nagy mennyiségű feldolgozatlan vörös hús fogyasztása a szívbetegség relatív kockázatának 9%-os növekedésével, míg a nagy mennyiségű feldolgozott hús fogyasztása ugyanezen kockázati tényező 18%-os növekedésével járt együtt.
Fontos megjegyezni, hogy ezek az egészségügyi kockázatok az eddigi vizsgálatok során tapasztaltak szerint nem kapcsolódnak a halak vagy sovány húsok, például a pulyka és a csirke fogyasztásához.
ÖSSZEFOGLALVA
Az állati és növényi fehérjeforrások közötti választás során számos szempont alapján lehet mérlegelni. Mind az állati, mind a növényi fehérjék jótékony tulajdonságokkal rendelkeznek. Mindegyik típusnak vannak azonban hátrányai is.
Ahelyett, hogy az egyik vagy a másik fogyasztására összpontosítanál, jobb lehet, ha a tápanyagdús növényi fehérjékben és sovány állati fehérjékben egyaránt gazdag, változatos étrendre törekedsz.
forrás: sponser.hu
