Itt a Nébih fogyaszthatósági kisokosa: kis szerencsével akár 9 hónapja lejárt tartós tejet is meg lehet inni

 

Ugyan a minőségmegőrzési idő (mindjárt részletezzük, miben más, mint a fogyaszthatósági idő) lejárata után semmiféle élelmiszert nem lehet kereskedelmi forgalomban árusítani, de az Európai Parlament és Tanács döntése értelmében idéntől ezek már eladományozhatóvá váltak, írja a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a honlapján azzal a kitétellel, hogy az adományozásra szánt termékek biztonságosságáért, megfelelőségéért az adományozó, azaz a kereskedő felel.

A Nébih a Maradék nélkül weboldalon részletes tájékoztatást nyújt az élelmiszerpazarlásról. Az erről szóló nem éppen szerénytelen közleményben azt írják, hogy mind a lakosság, mind az élelmiszer-forgalmazók és a karitatív szervezetek számára hasznos lehet hiánypótló útmutatójuk, ami kizárólag a tartósabb termékekre vonatkozik, vagyis azokra, amiknek minőségmegőrzési idejük van (ez az jelenti, hogy a gyártó eddig garantálja a minőséget, de nem jelenti, hogy nem fogyasztható). Ezzel szemben azok a könnyen romló élelmiszerek, amiknél fogyaszthatósági időt jelöltek meg nem adományozhatók el, ezek lejáratot követő megevésük, megivásuk esetén komoly egészségügyi kockázattal kell számolni, így ki kell őket dobni.

Röviden tehát:

  • az az élelmiszer, aminél a fogyaszthatósági idő lejárt, kuka,
  • az pedig még várhat kicsit, aminek a minőségmegőrzési ideje lejárt (lásd lejjebb, hogy mennyit), de itt is minden esetben ellenőrizni kell fogyasztás előtt a színt, ízt, szagot, állagot, így ha a ketchup trutyis vagy túl folyós, meg még büdös is, jobb kidobni.

A Nébih azt írja, hogy az ajánlást szakemberek állították össze az egyes termékekre, de kiemelik azt is, hogy

az ajánlott intervallumok a megfelelően tárolt élelmiszereknél tekinthetők irányadónak, továbbá lényeges, hogy minden esetben egyéni mérlegessel lehet csak eldönteni, valóban fogyasztható-e a termék.

 

 

Az Országgyűlés egyébként nemrég, december közepén szavazta meg az élelmiszer-pazarlás csökkentésére hivatkozó, élelmiszerláncot szabályozó törvény módosítását, melynek értelmében a nagy (100 milliárd forintnál nagyobb árbevételű) láncoknak (így az Aldinak, az Auchannak, a Lidlnek, a Penny Marketnek, a Sparnak és a Tescónak) fel kell ajánlani a lejárathoz közeledő élelmiszereit az államnak. Ezt 48 órával a minőségmegőrzési határidő előtt kell megtenni, emellett a nagy láncok kiskereskedelmi adójának legfelső sávjában is változik a kulcs, eddig 2,5 százalék volt az adó, ez a jövőben 2,7 százalék lesz.

Az új szabályok nem vonatkoznának azokra az élelmiszerekre, amelyeket eleve 48 óránál rövidebb lejárati idővel gyártanak, azaz megmenekül például a tescós-auchanos pékáru. Az érintett üzleteknek élelmiszerhulladék-csökkentési tervet kell készíteniük, amit az élelmiszermentő központnak kell benyújtaniuk. Az első ilyen tervüket 2022. május 31-ig kell beterjeszteniük. Emellett ki kell nevezniük egy élelmiszermentési felelőst is. Az áruházak egyébként eddig sem dobtak ki tömegesen élelmiszert, eddig is hasznosították, csak ezt elsősorban Magyar Élelmiszerbank Egyesület, és más karitatív szervezetek segítségével.

 

Forrás: telex.hu