Nagy zuhanás után a harmadik helyre jött fel a hazai tejipar a régióban
Még közel sem érte el a rendszerváltás előtti szintet, de az elmúlt években lassú növekedési pályára állt a magyar tejipar. Hatalmas kihasználatlan potenciál van még az országban ezen a téren. Regionális szinten dobogósok vagyunk, az egész kontinens tekintetében pedig a középmezőnyben a helyünk.
A tejtermékek iránti világpiaci kereslet erőteljesen növekszik, és az Európai Unió 2015-től megszüntette a termelést korlátozó kvótarendszert, azonban a szigorodó környezetvédelmi előírások és korlátozások valószínűleg fékezni fogják az ágazat fejlődését – olvasható az OTP Agrár szakértőinek nemrég megjelent elemzésében, amelyről a növekedés.hu itt írt bővebben.
A tejtermelés és a tejipar magyarországi jövőjével foglalkozó cikkükben a szakértők összefoglalták azokat a kitörési pontokat, ahol a hazai tejiparnak fejlődnie kell ahhoz, hogy ne vesztesként élje meg az előtte álló változásokat.
1990 után nagyot zuhant a kibocsátás
A hazai tejipar kibocsátása a csúcsot 1988-ban érte el, ekkor 2787 millió liter tejet sikerült megtermelni egy év alatt. Ezután nem sokkal, a rendszerváltást követően nagyon gyorsan leépült az ágazat. Ez számszerűen azt jelenti, hogy 1990 és 1993 között, három év alatt a 2763 millió literes éves termelés 2019,5 millió literesre apadt. A mélypontot 2010-ben érte el a szektor, ekkor alig több mint 1640 millió liter tejet termeltek meg itthon. Azóta újból lassú növekedési pályára állt az iparág, 2020-ra azonban még mindig nem sikerült megközelíteni a rendszerváltás előtti szintet.
Dobogós helyen a régióban
A régióban egyedül Csehország és Ausztria előz minket, a szomszédaink közül. Az előbbi 3192 tonnát, míg az utóbbi 3137 tonna tejet szállít be a helyi tejüzemekbe, ami viszont közel kétszerese a magyar 1625 tonnás értéknek. (Ha Lengyelországot is belevonnánk ebbe az összehasonlításba egyértelműen első helyen állna a 12 464 tonnás értékével.) Hazánk tehát még felfért ebben rangsorban a dobogó alsó fokára. Minket a nálunk területileg jóval nagyobb Románia követ 1132 tonnával, őket pedig Szerbia 907 tonnával. Ezután jön Szlovákia. A néhány évvel ezelőtti szlovák alacsony zsírtartalmú UHT-s tej dömping után azt gondolhatnánk, hogy Szlovákia óriási tejtermelési kapacitással bír. Ez azonban úgy tűnik téves feltételezés lenne, ugyanis a szlovák tejüzemekbe mindössze 832 tonna tejet szállítanak be. A szlovák kibocsátás amúgy arányaiban hasonló intenzitású mint a magyar, hiszen körülbelül fele akkora területen állítanak elő alig több mint fele annyi feldolgozandó tejet mint mi. A szlovákok után Szlovénia jön 580 tonnával, a sereghajtó pedig Horvátország a maga 434 tonnájával.
Nemcsak a méret számít
Ha az összehasonlításba bevonjuk a többi európai országot is, akkor hazánk már inkább a középmezőnybe tartozik.
A csúcstartó Európában nyilvánvalóan Németország, 32 552 tonnával. A második helyezett 24 790 tonnával Franciaország. Ezután jön Hollandia. Az apró nyugati ország valójában elképesztő tejtermelő kapacitással bír, szó szerint maximumra van járatva a területük kihasználtsága (ez amúgy más mezőgazdasági ágazatok esetében is igaz). A holland tejüzemekbe 13 986 tonna tejet szállítanak be.
(A holland mezőgazdaság sikerességének az okairól a növekedés.hu elemzése ide kattintva olvasható.)
Ezzel a harmadik helyen állnak a rangsorban, viszont ha az ország területére vetített termelékenységet vesszük figyelembe, akkor biztos hogy Hollandia a csúcstartó. Ez azért érdekes, mert a Benelux állam még Magyarországnál is kisebb, és kevesebb a mezőgazdasági potenciállal bíró területe, mégis ilyen óriási kibocsátást képes elérni.
A top ötös elit klubba Olaszország és Lengyelország fért még be. Nagy európai, de unión kívüli tejtermelőként Törökországot érdemes még kiemelni, ők a hatodikok a listán 9 841 tonnával. Ez az ország hatalmas méreteit figyelembe véve nem egy kiugró érték. Területarányosan a termelékenységük elmarad a miénktől, ugyanis Törökország nyolc és félszer nagyobb mint Magyarország, miközben csupán hatszor annyi tejet szállítanak a feldolgozókba. Hasonló a helyzet Spanyolországgal is (7449 tonna). Hiába termelnek nominálisan sok tejet, ha az ország méreteit is figyelembe vesszük sok másik ország termelékenyebb náluk.
A rangsorban fontos kiemelni Írországot is 8541 tonnával, ami méretarányosan egy rendkívüli érték, termelékenység szempontjából ők is toplistások a Hollandok mellett. Hazánk az összehasonlításban inkább átlagos helyet foglal el. A 30 vizsgált országból mi a 17. vagyunk.
Rangsor: A tejfeldolgozókba szállított nyerstej mennyisége országonként; Forrás: Eurostat
Meglepetések a tejfeldolgozás terén
Az Eurostat a sajtgyártás volumenét is vizsgálja. Ebből a szempontból kicsit rosszabbul teljesítünk. A 20. helyet foglaljuk el a 30-ból. Ezen a listán a két legnagyobb meglepetés Bulgária és Görögország, ugyanis őket a feldolgozókba küldött tej szempontjából messze előzzük, a sajtgyártásban viszont kifejezetten jól szerepelnek. Ennek valószínűleg az az oka, hogy nagy mennyiséget állítanak elő a közkedvelt mediterrán sajtjaikból. Érdekes módon amúgy Románia is valamivel több sajtot termel mint mi.
Vaj termelésben még gyengébben szerepelünk, itt csak a 22. helyet csíptük meg.
Más tejtermékeket gyártunk
A hazai tejipar a sajtféleségek gyártása és a vajtermelés területén gyengébben teljesít, ahhoz képest, amennyi tejet összességében feldolgozunk. Ennek részben biztosan az az oka, hogy olyan tejtermékeket is gyártunk, amelyek sok másik országban ismeretlenek. Ilyenek a tejföl, a túró, vagy éppen a túró rudi.
Máshogy számol az Eurostat
A magyar és a többi európai ország tejiparának összehasonlításakor meg kell jegyezni, hogy az Eurostat más mértékegységet használ, mint a KSH, a tej tömegét nézi, nem pedig a térfogatát, ez azonban önmagában jelentős eltérést nem okozhat a számokban, mivel 1 liter nyerstej épphogy csak egy hajszálnyival több mint egy kilogramm. Ennek ellenére, mégis egy jelentősebb eltérést érzékelhetünk a KSH és az Eurostat adatai között. Ennek valószínűleg az az oka, hogy a KSH a tényleges, teljes tejtermelést veszi alapul, az Eurostat viszont azt vizsgálja, hogy mekkora mennyiségű tej érkezett be a tejfeldolgozó üzemekbe, így pedig már érthető, hogy az uniós statisztikai hivatal értéke miért kisebb mint a KSH-é, a magyarban ugyanis benne van a nyerstejként értékesített/elfogyasztott mennyiség is (gondoljunk csak bele a vidéki tejeskocsik is nyerstejet árulnak), míg az Eurostatosban nincs. Ez azonban az összehasonlításban feltehetően nem idéz elő torzulást, mivel a többi ország esetében is ugyanilyen módszerrel számolt az Eurostat.
Jobban is szerepelhetnénk
Összességében a fenti összehasonlítások alapján az látható, hogy a magyar tejipar az európai középmezőnybe tartozik, míg régiós szinten a harmadik helyen állunk. A hazai tejágazat még mindig nem érte el a rendszerváltás előtti szintet, és jelentősebb a lemaradásunk a sajt és a vaj teremelés területén. Adottságaink alapján akár jobban is szerepelhetnénk, de ehhez komoly fejlesztésekre lenne szükség, ezekről a cikk elején idézett elemzés ír bővebben.
Forrás: novekedes.hu
