A legtöbb sajtot fogyasztó országok
Tudtad, hogy a sajt szó egy latin szóból származik, ami azt jelenti, hogy erjeszt? A modernebb jelentés azonban a „chese” szóból származik, amely az ókori angolból származik, „savanyú tejből származó termék”. A tej kemény fogyasztásra szánt mellékterméke, amelyet a tej szilárd formában történő koagulálásával állítanak elő, a sajt előállítása magában foglalja a tej magas hőmérsékletet, miközben hozzáadnak olyan anyagokat, mint a tenyészet és a baktériumok a kívánt íz eléréséhez és a végtermék tartósságához. elválasztják a vizes anyagtól, majd magasabb hőmérsékletnek vannak kitéve, amíg megszilárdul.
A világ legjobb sajtfogyasztó országai
A legjobb öt fogyasztó
A felső sajtfogyasztó Dánia. Az ország egy főre jutó 28, 1 kilogramm sajtfogyasztást fogyaszt. A második legmagasabb fogyasztót Izland követi, 27, 7 kilogramm és 27, 3 kilogramm sajtfogyasztás egy főre jutó Finnországban. Franciaország szorosan követi az egy főre jutó 27, 2 kilogramm sajtot. A francia állattenyésztés magas szarvasmarhákat tart, amelyek jelentősen hozzájárulnak a sajt nagy termeléséhez. Az ötödik pozícióban Ciprus 26, 7 kilogramm fogyasztást fogyaszt az egy főre jutó fogyasztásra.
Más főbb sajtfogyasztó országok
A sajt Németországban, Svájcban és Hollandiában is jelentős termék. A németországi sajt egy főre jutó átlagos fogyasztása egy főre jutó 24, 7 kilogramm, Svájc és Hollandia pedig 22, 2 és 21, 6 kg / fő. Olaszország a kilencedik legmagasabb fogyasztó a sajton, 21, 5 kg / fő, amelyet Ausztria szorosan követ, egy főre jutó 21, 1 kg-ot. Svédország tizenegyes helyzetben van, egy főre jutó 20, 5 kg-os fogyasztással. A tizenkettedik pozícióban Észtország az egy főre jutó 20, 0 kilogramm sajt.
Lettország és Norvégia egy főre jutó 20 kilogramm alatt fogyaszt. A kutatások azt mutatják, hogy mindkét arány 19, 8 kg / fő. Izrael egy főre jutó 18, 9 kilogrammot követ. Más kisebb fogyasztók az Egyesült Államok az egy főre jutó 16, 8 kilogramm, a Kaliforniában és Idahóban vezető Wisconsin-régió pedig a második és a harmadik helyen. Mindezekben az országokban a sajtot étkezés közben és az étkezések között rendszeresen fogyasztják.
Miért esznek a hideg éghajlattal rendelkező országok több sajtot?
A sajt legfőbb fogyasztói főként a világ hideg régiójának országai, elsősorban azért, mert a sajtot lehűthetik és megőrzik a későbbi felhasználásra. A hideg időjárás magas fehérjetartalmat igényel, amit a sajt biztosít. A sajtot kisebb mennyiségben is feldolgozzák más emlősökből, például juhokból, kecskékből és még szamarakból nyert tejből. A különböző országokban a fogyasztási ráta felmérését végző intézmények a globális tejágazat, az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma, a nemzetközi tejipari alapítvány és az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO). Ezek a szervek a sajt legmagasabb fogyasztóit az alábbiak szerint értékelték.
A legfrissebb adatok szerint hazánkban évente fejenként 14,2 kilogramm fogy.
A hazai fogyasztók 92%-a havonta, 72%-a hetente eszik sajtot, átlagosan mindössze 1,7 sajttípust, vagyis szinte mindig ugyanazt választja. Noha a kínálat hazánkban is sokszínű, csak a legkedveltebb félkemény kategóriában a népszerű trappista mellett ott a gouda, az edami, a maasdam és a pusztasajt típusúak, mint a tilsiti, óvári, appenzeller, raclette, le gruyere. – nem is beszélve a legújabb és legnagyobb meglepetést nyújtó hazai sajtmárkáról a Szarvasi Cervinus sajtcsaládról.
Az egyes típusok kipróbálásánál tehát még vannak „hiányosságok”, pedig ezekkel bővíteni és színesíteni lehetne a sajtfogyasztást, nem beszélve a különböző ízélményekről.
forrás: history-hub.com és agrarszektor.hu
