NÉBIH kutatás a magyar sajtokról és élelmiszerekről

 

A Nébih ismét felmérte a magyar élelmiszerek arányát a kiskereskedelmi láncok kínálatában

A magyar élelmiszerek kínálatával kapcsolatos friss adatokat publikált oldalán a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A felmérés alapján a Magyarországon jelenlévő 10 legnagyobb kereskedelmi lánc üzleteiben – elsősorban a nemzetközi vállalkozásoknál – visszaesett a hazai termékek aránya, a legfontosabb élelmiszer-kategóriákban mintegy 70%. A friss áruknál a hazai előállítók megőrizték korábbi pozícióikat, de a magasabb hozzáadott értékű termékek esetében a polcok felét ma már külföldi áruk foglalják el.

Bár sok szó esik a hazai élelmiszertermékek előnyeiről (biztonságosság, ízletesség, frissesség, fenntarthatóság, ellenőrzött eredet), mégis nehéz pontos képet alkotni a magyar kínálatban betöltött szerepükről. A Nébih ezért 2020 második felében megismételte azt a 6 évvel ezelőtti felmérését, melynek során a 10 legnagyobb kereskedelmi lánc kínálatát vonta alapos vizsgálat alá. A szakemberek csaknem 40.000 termék részletes adatait rögzítették 16 olyan, hagyományos árukategóriában – például húskészítmények, tejtermékek, tojás, méz –, amelyekben a hazai élelmiszeripar el tudná látni a magyar lakosságot megfelelő mennyiségű és jó minőségű élelmiszerekkel. 

Az eredmény meglepően alakult: az összkínálatban a magyar termékek aránya 70% körüli, míg 6 évvel ezelőtt még csaknem 80%-os szinten állt. A legnagyobb veszteséget a nagy hozzáadott értékű élelmiszerek (sajtok, sonkák, joghurtok, gyümölcslekvárok) szenvedték el, esetükben ma már a polcok több mint felén külföldi árucikkeket találhatunk. 

A legnagyobb csökkenést a nemzetközi kereskedelmi láncok polcain mérték a szakemberek, a Penny Market, a Lidl és a Tesco például több mint 10%-kal növelte az import termékek arányát a hazai élelmiszerekkel szemben. A visszaesés a nemzetközi láncok esetében összességében majdnem 9%, de a hazai láncok is mintegy 6%-kal kevesebb hazai árucikket forgalmaznak, mint 6 évvel ezelőtt. Mindössze egy lánc, az Aldi tudott kismértékű (kevesebb mint 1%-os) növekedést felmutatni a korábbi állapothoz képest.

A magyar termékek kínálata alapján az első három helyet három hazai lánc foglalja el: Reál (80,65%), Coop (80,17%), CBA (76,95%). A lista utolsó három helyezettje pedig a Penny Market (67,58%), a Tesco (66,07%) és a Lidl (56,09%).

 

Néhány fontos megállapítás a sajtokkal kapcsolatban:

– Visszaesést figyelhetünk meg a friss húsok (csirke, sertés), sonkák, szalámik,

szárazkolbászok, párizsi, virsli, joghurtok, savanyított tejkészítmények, sajtok, illetve a

lekvárok tekintetében. A legnagyobb visszaesést a joghurtok esetében rögzítettük

(22,72%). Ezt szorosan követik a lekvárok, dzsemek (18,22%), a harmadik helyen a sonkák

állnak (12,88%). A sajtok között 10,96%-kal több import termékkel találkozhatnak a

vásárlók a boltok polcain 2014-hez képest.

 

 

– A magasan feldolgozott termékek esetében figyelhető meg elsősorban a külföldről

származó termékek térnyerése. A legkisebb arányban a joghurtoknál találtunk magyar

terméket (19,41%). Ezt követik a sonkák, amelyeknek csupán 38,26%-a származik

Magyarországról, míg a sajtok esetében a magyar termékek aránya ugyancsak nagyon alacsony, mindössze 46,68%.

 

 

forrás: NÉBIH

A teljes kutatási anyagért klikk ide!